A Szókratész előtt élt gondolkozók metafizikusok voltak, akik ugyanazt gondolták és tudták, amit Philolaosz: a természet isteni és nem emberi ismeretet kíván. Istenit, ami
azt jelenti, hogy transzcendenst, s ami viszont azt jelenti, hogy az elem; amelyből a világot származtatják, méreteiben lenyűgöző, mélységeiben lemérhetetlen kozmikus
analógia alapján érthető meg. Ha valaki Thalész archaikus víz-metafizikáját legalább körvonalaiban helyreállítani megkísérelné, csakhamar arra a belátásra jutna, hogy itt
sem kezdetlegességről, sem naivitásról szó sincs. Bizonyos idő múlva pedig kénytelen lenne megállapítani, hogy bátorságban, mélységben, szépségben és igazságban Thalész egyetemes víz-világához az újkori metafizikák közül egyetlenegy sem hasonlítható. Tiszta szellemi módon a szám jelzi az anyagi természet és az idea kapcsolatát azon a ponton, ahol az idea éppen anyagivá lesz.

A számelmélet azt tanítja, hogy a víz száma: a hat. A magyarázat a következő: a dolgok keletkezését és anyagi megvalósulását nézve az ősanyag-őslényeg-őskezdet, az első
lépés az anyagi megvalósulás felé a fény. A fény: az Egy. Az Egy első tevékenysége a vonzás. Ez a kettő. A vonzás az anyagi természetben mint oxigén jelentkezik. A második
jelenség a taszítás. Ez a három. A taszítás a természetben megfelel a hidrogénnek. A vonzás és a taszítás egyesül és teljes lesz. Ez a négy. Az oxigén és a hidrogén
egyesülése légnemű anyag. A légnemű anyag száma a négy. Az oxigén és a hidrogén összekeveredik és meggyullad. A gyulladás, a tűz: az öt. A meggyulladt hidrogén és oxigén kettéválik. Mert az ötös szám az elválasztó és a felbontó. Az anyag a szellemtől elválik. A szellemi rész felszáll, az anyagi rész leülepszik. Ez a leülepedett rész: a víz. A víz: a hat. A víz bázisa a tűz, a tűz bázisa a légnemű anyag, a légnemű anyag bázisa a fény. Ezeken a bázisokon nyugszik a víz, az első tényleges, megfogható anyag. A légnemű elemek felrobbanásából keletkezett és csapódott le és öltött testet. A légnemű felrobbanásakor a szellemi és az anyagi világ elválik. Kétféle víz keletkezik: a felső és égi víz, a szellemi víz – az idea; de az anyagi, az alsó víz is, az eidólon. Ezért van égi tenger és vannak égi források és van égi Nílus, Gangesz, Brahmaputra. Ezért van élet vize. A földi víz az égi víznek csak mása, ez a nehéz anyagi víz, amely a gázok felrobbanásakor tehetetlenül lehullott és a mélységeket megtöltötte. De a tűz és a meleg hatására ez is megmozdul, s mint pára, vagy gőz, vagy köd, vagy felhő ismét megpróbál fölemelkedni. Súlya azonban lehúzza, s újra lezuhan. De a víz örökké felkívánkozik, örökké párolog, s örökké visszaesik. Ez a víz körforgása, mint a bolygók és a lények és az idő örökös
keringése, s a bolygók és a lények és az idő e keringést az ősvíztől tanulták, saját vízszerűségüktől tanulták, mert minden anyagi eredetében vízszerű. Ezért mondta Thalész, hogy a világ ősanyaga a víz.

Az éltető víz alapvető a létfenntartásunkhoz. Azt gondolhatnánk vízfogyasztásunkkal kapcsolatban, hogy elég, ha tiszta, friss és elegendő mennyiséget iszunk. Számos tanulmány született arról, hogy mennyi a minimális vízmennyiség, amit szervezetünk egészséges fenntartásához minimálisan meg kell innunk. Azt azonban nem szoktuk végiggondolni, hogy fontos-e hogyan és mikor iszunk. Úgy vélhetjük, hogy az ivás olyan egyszerű dolog, amit nem lehet nem egészségesen csinálni. Pedig az étkezések után puffadásnak, gyomorfájdalomnak, a vízivás után rövid időn belül bekövetkező vizelési ingernek a helytelen vízivási szokás is lehet az oka.

1.. A hideg és hűtött italok egyszerűen gyengítik az emésztést. Ha mégis hideget iszol, ne egyél. Ha lehet szobahőmérsékletű vizet igyunk.

2. Nyugodt körülmények között igyunk. Lehetőleg üljünk le az iváshoz

3. Kortyoljuk a pohár vizet. Kortyoljuk egy kevés vizet, nyeljük le, majd lélegezzünk egyet, utána kortyoljunk megint.

4. Naponta többször igyunk, de mindig keveset. Ha egyszerre sokat döntünk magunkba, akkor a test nem fogja az egészet hasznosítani, egyszerűen át fog szaladni rajtunk.

5. Étkezéskor csak egy-két korty vizet fogyasszunk. A túl sok víz étkezéskor nem hagy elegedő helyet az emésztésnek. Töltsük meg a gyomor felét szilárd étellel, negyedét vízzel vagy más folyadékkal, s hagyjuk a maradék egynegyedet üresen az emésztőnedveknek, valamint az emésztő folyamatoknak.

6. Étkezés előtt és utána ne igyunk sokat a fenti szabály miatt.

7. Várjuk meg, míg a test jelez: akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk. Figyeljük meg a szomjasság érzetét. Gyakran helytelen szokás miatt ezt az érzetet evéssel csillapítjuk.

8. A szükséges vízmennyiség személy- és körülményfüggő. A test természeténél fogva tudja a számára szükséges mennyiséget, ha kell neki víz azt a szomjúságérzettel jelzi. Ha figyeljük a test jelzését, és akkor iszunk, amikor szükséges, akkor a helyes mennyiséget fogyasztjuk. Gyermekeknél és időseknél jobban kell figyelni, ők később észlelhetik a szomjúságot.

9. Az emberi test vízigényét számos más módon is jelzi. Ha vizeletünk halványvilágos, szalmaszínű azt mutatja, hogy elegendő vizet fogyasztunk, a sötétsárga viszont egyértelmű jelzés a folyadékpótlásra. Ha ajkaink szárazak vagy bőrünk (korunkhoz képest) ráncosabb, szintén több vizet kell fogyasztanunk.

Kategória: Filozófia

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder