Minden létező mozgásban van. Minden mozdulat (és tárgy) hangot ad ki, akár halljuk, akár nem. A kimondatlan beszéd,ami a mesterrel való kapcsolat extra dimenziójában hallható meg az éberség hangja.

A Legfelsőbb Abszolút Fül (Isten) hallgatja az objektum elsődleges alapvető hangját minden torzítás nélkül, A tárgy által kibocsátott hang az objektum neve.
Ezért minden név egy mantra, ami az éberség jelentését hordozza.

Amikor (az Isten) az Abszolút Fül kimondja az Abszolút Lét lényegét, a yogik relatív fülükkel csak a relatív aspektusát értelmezhetik az Abszolút Sabdának (kimondott Szónak).

Amit hallunk és kimondunk, nem természetes hangok, mert tökéletlen fülekkel és elmével halljuk, és tökéletlen nyelvekkel kimondjuk. Ezek a Mantrák: Om, Ham, Ram : mind torzított hangok, amiket a tökéletlenek (relativak) hallottak és kimondtak. A torzítás mértéke függ a relatív fül és a nyelv jellegétől és érzékenységétől.

Amikor a tűz kibocsátja az Abszolút hangot,vagy Bija Mantrát: Ram रं ,vagy a légzés által kibocsátott Hamsa हंस mantrát ami szintén az Abszolút hang, de ezt csak a tökéletes yogi hallja tisztán. Ezek az őshangok a Relatív Fül és a Relatív Nyelv szerint viszonylagos szintjükre esnek,ezért nem érthetőek azok számára akik nem járják a spirituális utat.

Kategória: MantraVéda

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder