Sadadhva – az Univerzum hatrétű ösvénye

A Śaiva filozófia nem ismer dogmát. Nem különíti el a teológiát, a kozmológiát, a tudományt és a vallást. Mivel ezeknek közös célja, hogy megpróbálja megérteni a világ természetét és az élőlényeknek abban elfoglalt szerepét. A világegyetem tervezett struktúra, vagyis teremtett. Ezt minden vallás, sőt még „komolyabb tudósok” is elismerik. A Śaiva filozófia viszont azt állitja, hogy az Univerzum nem más, mint egy fantasztikus Játék, amely egy transzcendens lény fantáziájában született. Ugyanakkor ez a transzcendens lény, aki a világot elképzeli, szükségszerűen kívül esik: túl van rajta. Persze ezt a lényt Abszolútumként tekintik, és nem személyesítik meg, ha nem muszáj. Nem tudható emberi elmével, hogy az Abszolútum valójában micsoda, ezért csak negatívumokkal írják körül, hogy jelezzék MI NEM Az. Túl van időn és téren, túl az elme körén. Az Univerzum pedig mindezeken belül van.

Fizikai szinten amit tudunk, az nem annyira nevezhető tudásnak, mégis kiindulópontnak megfelel. Az első olyan elv, amely megjelent, a tér, akasha vagy éter. Ez jelenti az univerzum fejlődésének alap-potenciálját. Aztán megjelent a Terv, a rendszer, amely szerint a világ fejlődik. A törvények, mint a mágnesesség, vonzás és gravitáció, amelyek atomok és galaxisok kialakulásához vezettek. A Śaiva filozófia nem modern tudomány, sőt nagyon messze áll a modern tudománytól, hiszen több ezer évesre datálható, míg a materialista tudomány csak pár száz éves. Amit a Śaiva filozófia állit az Univerzumról, az ma is megállja a helyét, és a modern tudomány is affelé tendál, hogy egyre inkább elismeri azokat az ősi felismeréseket, amiket a szentírások őriztek sok éven át. Pl. a kvantumfizika nagyon hasonló a Śaiva tanitásokhoz.


A modern tudomány az Univerzum egyetlen vizsgálatát ismeri csak. Ez az objektív vizsgálat. Az Univerzumot különböző anyagi műszerekkel mérik és számításokat végeznek. A számításaik alapján becsléseket tesznek és ezekre a spekulatív becslésekre helyezik a
tételeiket, amit ők „tudományos tény” címmel ruháznak fel. A Śaiva filozófia viszont nem egy, hanem 6 vizsgálati módszert használ az Univerzum megértésére, és ebből három objektív, három viszont szubjektív módszer.


Így képes feltárni az értelem számára mindazt, amit az Univerzumról tudni kell és tudni érdemes. Ezért a komoly kutatók nem hagyatkozhatnak a modern tudomány szűk kereteire, ha megértik, hogy a saiva filozófia teljes spektrumát mutatja be annak, amit meg akarnak ismerni.

Ősi saiva utak:
Pāśupata rendszer
Kapālika rendszer
Vīra śaiva (liṅgayāt) rendszer
Siddhānta śaiva rendszer

Kaśmīri śaiva rendszerek (Trika):
– Krama
– Spanda
– Pratyabhijñā
– Kula

Vāmacāra / vāma mārga:
Aghori